Ez a tartalom 1687 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kúria: a házas transzformátor állomás építményadó fizetési kötelezettség alá esik

2019. 09. 13.

A közelmúltban döntést hozott a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma, melyben megállapításra került, hogy a házas transzformátor állomás építményadó fizetési kötelezettség alá esik.

A felperesnél az adóhatóság 2009-2014. adóéveket érintően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek során a belső kezelőtérrel rendelkező házas transzformátor állomások utáni építményadó fizetési kötelezettség fennállását vizsgálta. Az ellenőrzés eredményeképpen az adóhatóság a felperest a 2010-2014. adóévek tekintetében építményadó megfizetésére kötelezte. Határozatában kifejtette, hogy a korábbi adóhatósági állásponttól eltérően, a házas transzformátor állomások adójogi besorolása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) épület kritériumainak megfelel, mert tényszerűen megállapítható, hogy a transzformátorházak ugyan jellemzően nem emberi tartózkodásra szolgálnak, azonban a környezettől teljes egészében mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkotnak, ezzel biztosítják az ideiglenes tartózkodás és használat feltételeit.

A felperes keresetét – a Kúria hatályon kívül helyező végzését követő eljárásban - az első fokú bíróság ítéletével elutasította. A Htv. 11. §-ából kiindulva az álláspontja az volt, hogy az épített házas transzformátor állomás adótárgyi minősítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az adott létesítmény áramszolgáltatást lát el, hanem annak, hogy az épület nyílászáróval rendelkezik, oda arra kijelölt szakemberek karbantartás céljából beléphetnek, ily módon az ott tartózkodásuk, illetőleg az épület funkció szerinti használata biztosított. Azt is hangsúlyozta, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti épületminősítés szakkérdés, azonban a Htv. fogalmi rendszere mentén annak megítélése, hogy az adott építmény az építményadó tárgya alá tartozik-e, már jogkérdésnek minősül.

A felperes felülvizsgálati kérelmében többek közt arra hivatkozott, hogy, a transzformátorházak műtárgy minőségüknél fogva nem tárgyai az építményadónak.

A Kúria nem találta alaposnak a felperesi felülvizsgálati kérelmet, mert nézete szerint a perbeli építmény épület és időszakos tartózkodásra, illetve használatra alkalmas. Az üzemeltetés meg is kívánja abban a munkavégzést, ami ott tartózkodás nélkül nem valósulhat meg. Az időszakos tartózkodás fogalmának meghatározásánál nem feltétel, hogy az ténylegesen hány alkalommal és mennyi ideig tart, mennyi embert érint, vagy csak az emberek egy meghatározott csoportját érinti. A lényeg az időszakos tartózkodás lehetőségének fennállta. A Htv. 52. § 47. pontja nem alapozza meg a perbeli építmények adómentességét, mert az "egyéb nem lakás céljára szolgáló épület" a "nem lakás céljára szolgáló épület" egyik alkategóriája; egy kisebb halmaz az utóbbi, összetettebb csoporton belül. A két fogalom tehát nem tekinthető azonosnak. A fő szabály, hogy minden, a Htv. 11. § (1) bekezdésében említett "építmény" adóköteles. Ha nincs kifejezett rendelkezés e fő szabály alóli kivételről ? adómentességről ?, akkor az adókötelezettség fő szabálya alkalmazandó mindenfajta építményre.

(A Kúria Sajtótitkársága)

 

 

Adópraxis (2019-09-13)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!