Ez a tartalom 1648 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
95. § (1) A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.
(2) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló – a 79. § (1) bekezdés a) pontot kivéve – azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.
(3) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló – a 79. § (1) bekezdés a) pontot kivéve – azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
(4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkavállaló felmondásával,
b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pont szerinti azonnali hatályú felmondásával,
c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
e) a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg.
A gyakorlatban sok bizonytalanságot okoz az elszámolás abban az esetben, ha a munkavállaló jogviszonya a munkaidőkeret alatt szűnik meg. Az Mt. értelmében ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére sor kerül.
A fő szabály az, hogy a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni.
Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató próbaidő alatt vagy a határozott idő lejárta előtt, a hátralévő időre járó távolléti díj megfizetésével történő azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával, továbbá
e) a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidő alatt történő munkavállalói azonnali hatályú felmondást)
szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott, akkor a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, tehát a munkavállalót bérpótlék illeti meg.
Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató próbaidő alatt vagy a határozott idő lejárta előtt, a hátralévő időre járó távolléti díj megfizetésével történő azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidő alatt történő munkavállalói azonnali hatályú felmondást)
szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott, úgy az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, tehát a munkavállaló részére alapbér jár.
Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkavállaló felmondásával,
b) a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával,
c) a munkáltató a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tévő magatartása miatt közölt azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
e) a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával
szűnik meg, és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült, úgy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz a munkáltató követelését (vagyis a többletet) a munkabérből levonhatja.
Kollektív szerződés a fenti rendelkezésektől – kizárólag a munkavállaló javára – eltérhet.
Nem rendezi az Mt. azt az esetet, ha a munkavállaló a megszűnés időpontjáig a munkaidőkereten belül többletmunkát végzett és a munkaviszony megszüntetése a dolgozó érdekkörében merül fel (pl. a munkavállaló közli felmondását). Ilyen esetre a törvényből az következtethető ki, hogy a munkavállaló a többletmunka miatt külön díjazásra nem jogosult.
A munka díjazására vonatkozó szabályok értemében a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A munkaidőkeret lejártát követő 20 napon belül, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
Az Mt. értelmében a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered, azaz, például ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig kevesebbet dolgozott a munkaidőkeretben, mint amennyi bért erre az időszakra megkapott, és a munkaviszonyt a munkavállaló mondja fel, úgy a munkáltató követelése a bérből levonható.
A munkaidőkeret alatti munkaviszony-megszűnés szabályait munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg. Ezen szabály indoka, hogy a munkaidőkeretben történő foglalkoztatásra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazása bizonyos esetekben az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén is indokolt.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól