Ez a tartalom 346 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon kiadása

Egy bizalmi vagyonkezelés során a vagyon kiadásra kerülne a kedvezményezett felé. A vagyonkezelő korábban kapott egy meghatározott összeget, amiből ingatlant vásárolt, majd az ingatlan értéke magasabb lett. A továbbiakban két lehetőség merült fel: az ingatlant a vagyonkezelő eladná és ezután a vagyont (ellenértéket) kiadná a kedvezményezettnek; vagy a vagyonkezelő az ingatlant adná vissza a kedvezményezettnek. Milyen adózási vonzatai vannak az egyes lehetőségeknek?

Adójogi oldalon irányadó az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény), melynek rendelkezése szerint a magánszemély bevétele a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Az ügyletre vonatkozóan a vagyonrendelő oldalán nem merülhet fel Szja szerinti adófizetési kötelezettség, mivel a
vagyon átadásával értelemszerűen nem merül fel adóztatható jövedelem.

A vagyonkezelő adójogi helyzete ettől némiképp eltér, mivel papírforma szerint ő a vagyonelemeket átveszi, tehát elvileg adóköteles jövedelme keletkezhet.

 

bizalmi vagyonkezelési szerződések

 

Viszont a vagyonelem átadása lényegében csak egy technikai megoldás a későbbi tényleges vagyonkezeléshez, így a vagyonkezelő nem jut adójogi értelemben adóztatható bevételhez, az Szja törvény 9. § (3) bekezdése alapján. Ehhez még az is hozzá számítandó, hogy a hozamok sem a vagyonkezelőt illetik meg, hanem a kedvezményezettet. A vagyonkezelőnek fizetett megbízási díj viszont már az Szja vonatkozó szabályai szerint számolandó el, a vagyonkezelő adójogi státuszához igazodóan. A kezelt vagyon önálló jogalanyként a Számviteli törvény hatálya alá tartozik, ugyanakkor nem minősül jogi személynek, viszont a társaságiadó-alanyává is válik. Valamennyi adójogi kötelezettséget a vagyonkezelőnek kell teljesítenie az igényelt adószáma feltüntetésével a bevallási és befizetési kötelezettségeit határidőben szükséges rendeznie.
Számviteli oldalról a vagyonkezelőnek valamennyi gazdasági eseményt a Számviteli törvény előírásai szerint kell teljesítenie, ugyanakkor nincs kötelezettsége az éves beszámolót könyvvizsgálat alá vonni, ellenjegyeztetni, valamint letétbe helyezni és közzétenni. A Számviteli törvény 7/B. § értelmében a vagyonkezelőnek a kezelt vagyont illetően a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeket elkülönítetten kell kezelnie.
Illetékfizetés tekintetében is figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyon elvileg átszáll a vagyonkezelőre és ezt alapul véve az illetékfizetési kötelezettség megalapozott lenne.
Ugyanakkor irányadó az Illettéktörvény 1990. évi XCIII. törvény 17/D. § (1) bekezdése, melynek értelmében nem merül fel ajándékozási illetékfizetési kötelezettség a NAV-hoz bejelentett bizalmi vagyonkezelőnek.

A vagyonkezelés végső célja, hogy a kedvezményezett magánszemély megszerezze azt a jövedelmet, amelyet a vagyonkezelői szerződés szerint megkaphat. Az így megszerzett jövedelem viszont már adóköteles lesz, amely ténylegesen az osztalékfizetés szabályai szerint adózik vagyis a jövedelmet 15% Szja és 13% szociális hozzájárulási adó terheli. A Szochó adó tekintetében ebben az esetben is figyelembe kell venni az adófizetés felső határára vonatkozó rendelkezéseket.