Arányos szolgálati idő a főállású kisadózóknál

A társadalombiztosítási törvény fontos szabálya, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja. Az arányos szolgálati idő számítását a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell. Nézzük, mit jelent ez a számok tükrében július 1-jétől!

A szolgálati idő két típusának megkülönböztetése 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39. §-a rendelkezik az arányosan elismerhető szolgálati idő számításáról. Ez a rendelkezés a nyugdíjrendszer azon elvére vezethető vissza, mely szerint a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, valamint a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának módja.

Az arányosan elismerhető szolgálati időre vonatkozó szabályt a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell. 

A főállású kisadózó esetében ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak az arányos része vehető figyelembe. Ha az ellátási alap nem éri el a minimálbér összegét, akkor a nyugdíj összegének kiszámítása során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. 

A főállású kiadózó esetében tehát a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos az ellátási alap és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

Az új szabályok a számok tükrében

- 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig a minimálbér 111.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 81.300 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 136.250 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (81.300 / 111.000) 73,24 százalék, ami 267 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

- 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig a minimálbér 127.500 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 90.000 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 150.000 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (90.000 / 127.500) 70,59 százalék, ami 258 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

- 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig a minimálbér 138.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 94.400 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 158.400 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (94.400 / 138.000) 68,41 százalék, ami 250 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

- 2019. január 1-jétől 2019. június 30-áig a minimálbér 149.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 94.400 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 158.400 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (94.400 / 149.000) 63,36 százalék, ami – az I. félévre számítva – 116 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

- 2019. július 1-jétől 2019. december 31-éig a minimálbér 149.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 98.100 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 164.000 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (98.100 / 149.000) 65,84 százalék, ami – a II. félévre számítva – 120 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

- 2020. január 1-jétől 2020. június 30-áig a minimálbér 161.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 98.100 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 164.000 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (98.100 / 161.000) 60,93 százalék, ami – az I. félévre számítva – 111 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

- 2020. július 1-jétől 2020. december 31-éig a minimálbér 161.000 Ft, az ellátási alap havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 102.000 Ft, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 170.000 Ft, tehát a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő aránya havi 50.000 Ft tételes adó megfizetése esetén (102.000 / 161.000) 63,35 százalék, ami – a II. félévre számítva – 116 napnak felel meg, havi 75.000 Ft tételes adó megfizetése esetén 100 százalék, ami 365 napnak felel meg.

A fentiek alapján látszik, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű, azaz a havi 75.000 forint összegű tételes adót fizeti, akkor az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugellátás összegének számítása szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz.

Érdemes megjegyezni, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó

Lezárva: 2020. július 13.