• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek
Ez a tartalom 35 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A társadalombiztosítást érintő változások a nyári adócsomag után

2019. 09. 09.

Az Országgyűlés által a nyár elején elfogadott törvények több területen is módosították, illetve módosítják a társadalombiztosítást érintő szabályokat. Cikkünk e módosításokat foglalja össze.

Az állami szolgálati jogviszonyban álló személy biztosítása

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2019. július 24. napjától hatályos 65/P. §-a szerint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően fennmaradt állami szolgálati jogviszonyt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.
Tekintettel arra, hogy 2019. március 1-jével az állami szolgálati jogviszony kikerült a Tbj. 5. (1) bekezdés a) pontjában szereplő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok köréből (helyébe a kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban álló személy került), de figyelemmel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően is rövid időszakra fennmaradhatott az állami szolgálati jogviszony, így átmeneti rendelkezéssel volt szükséges biztosítani azt, hogy e jogviszonyt továbbra is biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék új összege 2020. január 1-jétől

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.500 forintról 7.710 forintra, napi összege pedig 250 forintról 257 forintra emelkedik.

Emlékeztetőül e járulék fizetésére négy személyi kör kötelezett:
–    a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás,
–    a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után,
–    az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult,
–    a szociális szövetkezet a tagja után (2019. július 10-től ide értve a Start szociális szövetkezetet is).

Végezetül megjegyezzük, hogy ilyen egészségügyi szoláltatási járulékot fizet a központi költségvetés is az Egészségbiztosítási Alapba az ún. nemzeti kockázatközösségbe tartozó személyek után. Ezek a személyek a Tbj. 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a Tbj. 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjában felsoroltak.

A 2020. január 1-jei nyugdíjemelés

A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-a szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást – és a törvényben meghatározott egyéb ellátásokat – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

A 2020. évi költségvetési törvény ezt a fogyasztói árnövekedést 2,8 százalékos mértékben határozza meg. Így a januári nyugdíjemelés 2,8 százalékos lesz. (Megjegyezzük, hogy a 2019. januári nyugdíjemelés 2,7 százalékos volt.)

A Tny. szerint, ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a fentiekben meghatározott 2,8 százalékos mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. A nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.


dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő