A mobilitási célú lakhatási támogatás

Amennyiben a munkáltató a munkavállaló lakhatási költségeihez úgy járul hozzá (akár természetben lakhatás biztosítása, akár pénzben a lakhatási költségekhez történő hozzájárulás formájában), hogy az Szja tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek, akkor a foglalkoztatás első öt évében, az Szja tv-ben meghatározott összeghatárig elszámolt összeg adómentes juttatásnak minősül.

Az ilyen módon elszámolt adómentes juttatást a személyi jövedelemadózás mobilitási célú lakhatási támogatásnak nevezi.

A mobilitási célú lakhatási támogatás abban az esetben juttatható, ha
•    a munkavállaló elhelyezésére szolgáló lakás a munkáltató tulajdonában áll, vagy
•    a munkavállaló elhelyezésére szolgáló lakást akár a munkáltató, akár a munkavállaló bérli.

A mobilitási célú lakhatási támogatás kizárólag olyan munkavállaló részére juttatható adómentesen,
•    akivel a munkáltató legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít;
•    akinek a lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja.

Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás további feltétele, hogy a munkavállaló nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Fontos megemlíteni, hogy 2018. január 1-jét megelőzően az adómentesség kizárólag határozatlan idejű munkaviszony esetén volt alkalmazható. A módosítás következtében már nem csak a határozatlan, hanem a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók esetén is biztosítható az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás. A módosító törvény átmeneti rendelkezése alapján pedig a mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2018. január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony létrejötte napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni.

A mobilitási célú lakhatási támogatás a foglalkoztatás első öt évében adható adómentesen.

Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása
•    2017. január 1. napját követően kezdődött, akkor a mobilitási célú lakhatási támogatás a foglalkoztatás megkezdésétől számított 60 hónap alatt juttatható;
•    2017. január 1. napját megelőzően kezdődött, akkor a mobilitási célú lakhatási támogatás 2017. január 1-jétől számított 60 hónap alatt, tehát 2021. december 31. napjáig juttatható.

A mobilitási célú lakhatási támogatás az Szja tv-ben meghatározott összeghatárig adható adómentesen.

Az adómentes összeghatár havonta:
•    a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százaléka (2018-ban 82.800 Ft),
•    a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka (2018-ban 55.200 Ft),
•    a foglalkoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 20 százaléka (2018-ban 27.600 Ft).

Fontos, hogy az ugyanazon munkáltatóval létrejött új munkaviszony esetén az időtartamokat a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni, azzal, hogy ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása.

A lakhatási támogatás havi értéke:
•    a lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, amennyiben a lakást a munkavállaló bérli;
•    a lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész, amennyiben a lakást a munkáltató bérli;
•    a lakásban történő lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész, amennyiben a lakás a munkáltató tulajdonában áll.

Fontos lehet, hogy amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

És még egy korlátozó rendelkezés van hatályban. Eszerint a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll. Ennek megfelelően például nem biztosítható a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentesen annak a munkavállalónak, aki egyben többségi befolyással rendelkezik a munkáltatóban.

A mobilitási célú lakhatási támogatáshoz kapcsolódóan két adminisztrációs kötelezettségre kell figyelemmel lenni.

Egyrészt szükséges az adómentes elszámoláshoz, hogy a munkavállaló nyilatkozatot tegyen a támogatás feltételeinek teljesüléséről. Amennyiben a munkavállaló valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetve az adómentesség feltételeinek változása esetén a nyilatkozat módosítását elmulasztja, akkor az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

Másrészt a munkáltatót adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóhatóság felé az adóévet követő év január 31-ig az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.